A kilóim az enyémek

Szép lenne egyszer egy olyan világ, amiben nem kérnek számon a testünkért és olyanok lehetünk, amilyenek akarunk vagy amilyennek jól esik. Az is szép dolog lenne, ha nem jelennének meg cikkek arról, hogy melyik világsztár éppen hogy néz ki és ezt hogyan érte el.

De nem.

A nemrég lefogyott Selena Gomez az újabb vitatéma mostanában. Szerintem vele korábban sem volt semmi probléma, de elég volt pár "plusz" kiló és az internet népes tábora nekiesett. A média úgy reagált rá, ahogy azelőtt nem: az OK! Magazinban például megjelent egy olyan cikk, melyben elhangzik az, hogy a body shamereknek köszönheti Selena, hogy lefogyott. Szerintük a sok negatív kritika tulajdonképpen hasznos volt, mert a sztár ettől észhez tért és lefogyott: a gusztustalan beszólások adták a legfőbb motivációt neki.

Hogy ez mekkora hülyeség, arról már tanulmányok szólnak a világ nagy egyetemein: egy floridai felmérésből például kiderült, hogy általában azok, akiket piszkálnak a súlyuk miatt, előbb-utóbb máshogy viselkednek. És micsoda meglepetés: a nyilvános megszégyenítés legtöbbször önbizalomhiányhoz, alacsony önbecsüléshez, a társas kapcsolatok halálához és depresszióhoz vezet, nem pedig testsúly-csökkenéshez. A sok negatív élmény miatt elkezdik kerülni az embereket és a társas tevékenységeket, mint mondjuk a sportolás (ami tovább ront a helyzeten), inkább otthon maradnak, magukba zárkóznak, és igen, többen a bánatukat evésbe fojtják (erről pedig ebben a tanulmányban lehet részletesebben olvasni).

Ez egy ördögi kör: cikiznek a súlyodért és még tovább hízol. Ezért fontos elmondani, hogy akik kipécéznek valakit és bántják, valójában a saját bizonytalanságukat, a saját problémáikat akarják leplezni, és a belső feszültséget valaki máson levezetni. Én azt mondom: ha jobban érzed magad pár kilóval többel vagy kevesebbel, hát legyen úgy, és ne foglalkozz azzal, ki mit szól. Aki meg beszól emiatt, az tulajdonképpen a tudomány mai álláspontja szerint beteg. Szerinted?