5 gonosz hős, aki valójában jó

04/26/2016

Mindig is sokkal jobban érdekeltek az olyan karakterek, mint Ursula, Jafar és a Nyugati Boszorkány: az unalmas és túl kiszámítható főhősökhöz képest ők bonyolultabbaknak, összetettebbeknek tűntek. Azon gondolkodtam, vajon milyen tragédiák, sötét titkok vezettek ahhoz, hogy ilyen gonoszokká váltak: lehet, hogy általános iskolában sokat piszkálták őket a súlyproblémáik, az anyagi helyzetük vagy a szexuális orientációjuk miatt? Vagy lehet, hogy nem is gonoszak valójában, csak az átlagember nem tud a sorok közt olvasni?

 

Elphaba

És hogy mennyire igazam volt, arra akkor jöttem rá, mikor elolvastam A boszorkány című zseniális regényt (Gregory Maguire-től): ebből kiderült, hogy a Nyugati Boszorkány, Elphaba valójában egy nagyon eszes, érzékeny és vagány kis csaj volt, akivel senki nem akart közös szobában lakni a koliban a bőrszíne miatt (ja igen, merthogy Elphabának zöld volt a bőre. És különösen élesek voltak a fogai is). Nem csoda, hogy megkeményedett és megkeseredett felnőtt korára – bár korántsem volt olyan egy-dimenziós és szemét, mint L. Frank Baum könyvében. És a hangja nagyon dögös volt, ahogy ez a könyvből készült Wicked című musicalből is kiderül:

 

Hook kapitány

Csak gondolj bele: van ez az idős, de gyerektestű fickó, Pán Péter, aki idegenek lakásába mászik be, elrabolja a gyerekeket, és egy szigetre, Seholországba száműzi őket, ahol ők is gyerekek maradnak majd és vele játszanak. Nem beteges? Főleg, ha azt is hozzátesszük, hogy Wendy-ből egyszerre szeretne anyafigurát varázsolni (aki mos, főz, takarít), és közben szeretné, ha a társai is lenne. Miközben ott van Hook, aki egy hajón lakik, és mint kiderül, azért van kampó az egyik keze végén, mert Péter levágta és odadobta egy krokodilnak, aki azóta is üldözi, mert fel akarja falni. Ki itt a hős és ki az áldozat? Akit jobban érdekel ez a kérdés, az egyrészt nézze az Egyszer volt hol nem volt című sorozatot (ebben kiderül, hogy Hook tényleg nem egyértelműen rossz ember), és olvassa el az eredeti J. M. Barrie-regényt, a felnőtteknek szóló The Little White Birdöt, amiből kiderül, hogy még Pán Péter még a szerző szerint is egy önző és gonosz kis görcs: a színházi változaton már sokat finomított, a gyerekkönyv-átdolgozás pedig egészen ártatlan lett, de nem annyira, hogy a gyanakvó szem ki ne szúrná a ködösítést!

 

Ráber Patrik

Ha a Maszából filmet forgatnának Hollywoodban,
Evan Peters simán játszhatná Patrikot!

 

A Massza elején azt látjuk, hogy ez a tizennégy éves fiú a földhöz szorítja a barátnőjét, kezével a nyakát szorítja, és még azt is tudjuk, mire gondol: arra, hogy roppantotta össze négyévesen a hörcsögét. (Spoiler: a könyv végén folytatódik is a jelenet, előkerül Patrik zsebéből egy bicska is, igaz, az nem a barátnőnek, hanem valaki másnak a torkában végzi.) Nehéz ezek után arról lelkendezni, hogy mennyire jófiú mégis ez a Patrik, de ha nem is lelkendezve, inkább komolyabb hangon azt kell mondani: igen, ő tipikusan az a karakter, akit a környezete kergetett az őrületbe azzal, hogy képtelenek voltak leszakadni róla és offline-online, mindenféle módszerekkel zaklatták, szívatták, alázták. Meg is lett az eredménye – ha még nem olvastátok volna, hogyan lesz egy átlagos kamaszból “szörnyeteg”, és hogy milyen vékony határ választja el a jófiút a rossztól, akkor hajrá!

 

Marisa Coulter

Ha azt hitted, problémás a viszonyod anyukáddal, hallgasd meg Lyra sztoriját, aki Az Úr Sötét Anyagai-trilógia főhőse. Lyra anyja, Mrs. Coulter a katolikus egyházhoz hasonló Magisztárium egyik legbefolyásosabb tagja, egy hataloméhes, manipulatív, sznob pszichopata, aki rengeteg gyereket kínzott már meg: a saját lányát pedig egyenesen meg akarja ölni, mert attól tart, hogy Lyra a második bűnbeesést hozhatja el az emberiség számára. Csak a második rész végén törnek felszínre az anyai ösztönei (mikorra minden olvasó jól megutálja): úgy dönt, bármi áron is, de megmenti a lányát, és ennek érdekében elég durva áldozatokat is hoz (spoiler: emiatt magával Istennel gyűlik majd meg a baja!)

 

Jaime Lannister

Oké, ez a fickó kilökött egy kisfiút az ablakon az első Trónok harca-regényben, és megölte a királyt is (arról nem is beszélve, hogy a saját ikertestvérébe szerelmes), de hát most mit csináljunk, senki sem tökéletes! A kisfiút, Bran Starkot például csak azért kellett kilökni a magasból, mert rosszkor volt rossz helyen: egész pontosan meglátta, amint épp nagyon vérfertőznek a nővérével, Cersei-jel, és mivel egy igazi lovag, nem akarta, hogy szegény tesója (aki egyben a királyné is volt akkor) lebukjon. Ha ez sem győzött volna meg: Jaime később megvédi Tarth-i Brienne-t, aki meg akarnak erőszakolni és meg akarnak ölni, sőt, belátja azt is, hogy a szerelem elvakította, mert rájön, hogy Cersei egy kegyetlen és hatalommániás csaj. Hát jó, ez továbbra sem menti fel a bűne alól, hiszen mégis csak kilökött egy gyereket az ablakon, de ugye milyen sokat változott?

 

Piton professzor

Őt persze nem lehet lehagyni a listáról: ő maga testesíti meg a gonoszból-hős ideát! A Harry Potter-sorozatban végig azt hittük, hogy azért olyan piszok Harry-vel és a barátaival, mert gonosz, úgy tudtuk, hogy a besúgója Voldemortnak, sőt, hát a saját szemünkkel olvastuk, hogy megöli Dumbledore-t! És mégis: végül kiderült, hogy végig a jó oldalon állt, az életét kockáztatta azért, hogy megvédje Harry-t és megbosszulja Lilly Potter halálát, akit mindenkinél jobban szeretett. Nála összetettebb, izgalmasabb, szerethetőbb karakter nincs ia sorozatban – tíz pont a Mardekárnak!

 

 

Please reload