Ha ők lettek volna a főszereplők

A mellékszereplők sokszor izgalmasabbak, mint a főhősök, észrevetted? Talán azért is, mert kevesebbet tudunk róluk, mint az unalomig ismert főszereplőkről, mert kicsit más utat járnak be, mint ami a szerzők kis kedvencének jár, és azért is, mert gyakran ők mozgatják a szálakat, miközben a regények címszereplői csak sodródnak és reagálnak a kihívásokra. Elképzeltük, milyenek lennének a könyvek fülszövegei, ha őket választották volna az írók főszereplőnek…
Suzanne Collins: Az észvesztő viadal

„Észak-Amerika romjain ma Panem országa, a ragyogó Kapitólium és a tizenkét távoli körzet fekszik. A Kapitólium kegyetlenül bánik Panem lakóival: minden évben, minden körzetből kisorsolnak egy-egy tizenkét és tizennyolc év közötti fiút és lányt, akiknek részt kell venniük Az Éhezők Viadalán. Az életre-halálra zajló küzdelmet élőben közvetíti a tévé. Amikor a negyedik körzetből a törékeny és halk szavú Annie Crestát sorsolják ki, hogy részt vegyen a gyilkos játékon, mindenki biztos benne, hogy az első napot sem éli túl. Annie összeomlik és elveszti a józan eszét, amikor a szeme láttára fejezik le a társát, de mint kiderül, így is túlélheti a viadalt. Az észvesztő viadal egy elsöprő erejű trilógia, amiből kiderül, hogy egy mentálisan sérült tinédzser is leküzdheti az élet legkeményebb próbáit, megtalálhatja a szerelmet Panem legnagyobb nőcsábásza oldalán, és talán még boldogan is élhet, miután átvészelte az országot sújtó forradalmat.”
Holly Smale: Geek Boy

„Ismerd meg Toby-t, ezt az ízig-vérig kocka srácot, aki bizony sokkal több, mint egy átlagos Star Trek-rajongó matekzseni. A fiú igazi különleges képessége ugyanis a leskelődés: és ez most bármilyen is betegen is hangzik, a Geek Boy-sorozatból kiderül, mennyire hasznos lehet, ha tudod, hogy kémkedj a barátaid vagy vadidegenek után. Toby számára akkor jön el élete nagy kihívása, amikor beleszeret Harriet Manners-be, egy hozzá hasonlóan geek modellbe, akinek fogalma sincs róla, kik és hogyan igyekeznek keresztbe tenni neki. Vajon sikerül Toby-nak megmenteni a lányt, amikor Moszkvában, Tokióban vagy épp New Yorkban keveredik bajba? És vajon be tudja valaha bizonyítani, hogy sokkal több van benne, mint a megbízhatatlan bájgúnár modellfiúban, aki ott legyeskedik Harriet körül?”
Homérosz: Penelopeia

„Tíz év magány – ez vár Pénelopéra Ithakában, a napfényes görög szigeten, miután férje nem talál haza a trójai háborút követően. És míg Odüsszeusz ki tudja, merre hánykolódik a hajóján, és vajon él-e még egyáltalán, a görög asszonynak meg kell küzdenie a betolakodókkal, akiknek a vagyonra fáj a foguk, őriznie kell a tisztességét, annak ellenére, hogy sorban érkeznek az erőszakosnál erőszakosabb kérők, és akkor még nem is említettük a fiát, Télemakhoszt, aki a legvadabb tinédzseréveit éli. Honnan merít erőt, és milyen spirituális utat jár be, miközben rájön, hogy férfiak nélkül is lehet teljes életet élni? Ha tetszett a Napfényes Toszkána és az Ízek, imák, szerelmek, olvasd el Homérosz eposzát is, ami Oprah Winfrey-nak is hatalmas AHA-élményt okozott, és azt mondta róla, hogy egy »szívhez szóló, lélekemelő remekmű«.”
J. K. Rowling: Dobby és a bölcsek zoknija

„Több száz éven át éltek elnyomásban a házimanók: a kegyetlen varázslók és boszorkányok rabszolgaként bántak velük, és még cipőt vagy zoknit sem adtak a szegény, rongyokba öltözött lényeknek. De Dobby más, mint a többiek: amikor megtudja, hogy gazdája, Lucius Malfoy a nagy hatalmú, gonosz varázslónak, Voldemortnak a szövetségese, mindent megtesz, hogy megmentse a világot – és ezzel párhuzamosan elindítsa az első manófelszabadítási mozgalmat is. Felejthetetlen történet egy fáradhatatlanul küzdő manó meg egy sebhelyes fiú barátságáról, és az önfeláldozó szeretetről.”