11 regényidézet a szakításról

05/09/2016

Amilyen felemelő és leírhatatlan érzés a szerelem kezdete, olyan fájdalmas és nos, szintén leírhatatlan érzés, amikor véget ér. Hová is fordulhatnánk ilyenkor csalódottan és összezavarodottan mi, könyvmolyok, mint a kedvenc íróinkhoz, akik megpróbálták szavakba önteni, min megyünk keresztül ilyenkor. Néha nem is kell kifejezetten szakításról szóló regényt olvasni, ha empátiára vágyunk: nekem például, emlékszem, A vámpír inasa című YA-horror segített pár évvel ezelőtt abban, hogy el tudjak fogadni egy szakítást. Darren Shan sorozatának második részében meghal Darren legjobb barátja, és a haldoklás közben ez a beszélgetés zajlik le Darren és a vámpír, Mr. Crepsley között:

 

– Sam a halálán van – mondta Mr. Crepsley. – Perceken belül elmegy. Örökre. De egy részt életben tarthatsz belőle önmagadban, ha most kiszívod a vérét, és véget vetsz az életének, mielőtt a farkasember okozta sebek végeznének vele.

Nem hittem a fülemnek.

– Azt akarja, hogy én öljem meg Samet? – üvöltöttem magamon kívül.

– Nem – sóhajtotta. – Samet már megölték. De ha te most végzel vele, mielőtt megtennék ezt a farkasember harapásai, megőrizhetnél valamennyit az emlékeiből és érzéseiből. Benned ő is tovább élhetne.

 

Oké, kicsit bizarr idézet, belátom, és nem is a szakításról szól, de nekem segített ez a gondolat abban, hogy elfogadjam, hogy valami véget ért. Ahogy talán ez a 10 másik idézet is fog: kellemes sóhajtozást, könnytörölgetést és mihamarabbi talpraállást kívánok!

 

Jobb, ha az ember sosem ismeri meg az igazi boldogságot, mint hogy utána élete végéig úgy kelljen élnie, hogy tudja, mit veszített.
Joss Stirling: Lélektársak – Crystal

 

Nem akartam mást, csak felejteni. Néha úgy éreztem, sikerült, aztán mégis egyre-másra tértek vissza a részletek, mint a víz felszínén felbukkanó fadarabok, amelyek jelzik, hogy odalent egy hajóroncs hever. Egy rózsaszín felső, egy versike a nevemmel, az érzés, hogy valaki a nyakamra teszi a kezét. Mert ez történik, amikor megpróbálsz elmenekülni a múlt elől: nemcsak, hogy felzárkózik, de le is hagy. Eltakarja a jövőt, a tájat, magát az eget, míg nem marad más út, csak az, amelyik keresztülvezet rajta, az egyetlen amelyen valaha hazajuthatsz.

Sarah Dessen: Figyelj rám!

 

– Mit tudunk mi a szerelemről? – folytatta Herb. – Már megbocsássatok, hogy kimondtam, de komolyan is gondolom a kérdést. Szerintem mindannyian a kezdők közé számítunk a szerelemben. Kimondjuk, hogy szeretjük egymást, és ez igaz is, nem kétlem. Szeretjük egymást erős szerelemmel, ez mindannyiukra igaz. Én szeretem Territ, Terri is szeret engem, és ti ketten is szeretitek egymást. Tudjátok, miféle szerelem az, amire gondolok. Testi szerelem, vonzalom a másikhoz, a partnerünkhöz, továbbá az egyszerű, hétköznapi szerelem, amikor szeretjük ennek a másiknak a lényét, szeretünk vele lenni, szeretjük azokat az apró dolgokat, amelyek a hétköznapi szerelem alkotórészei. Testi szerelem, és, mondjuk, az érzelmek szerelme, a mindennapos törődés a másikkal. De néha megzavar, ha belegondolok, hogy annak idején nyilván az első feleségemet is szerettem. Márpedig szerettem, tudom jól. Ha így vesszük, és most ne szóljatok közbe, akkor, azt hiszem, ebből a szempontból nem különbözöm Territől. Úgy vagyok vele, mint Terri Carllal. De volt idő, mikor úgy éreztem, jobban szeretem az első feleségemet még az életemnél is. Aztán jöttek a gyerekek. Most meg utálom az első feleségem, mint a szart. Komolyan. Hát ehhez mit tetszenek szólni? Hová tűnt az a szerelem? Valaki törölte a nagy tábláról, mintha ott sem lett volna, mintha meg se történt volna? Mi lett vele, én csak erre vagyok kíváncsi. Valaki megmondhatná.

Raymond Carver: Kezdők

 

Az emberek az hiszik, hogy a lelki társuk tökéletesen illik hozzájuk, és ugye mindenki erre vágyik. De az igazi lelki társ az nem más, mint egy tükör, aki megmutatja, mi az ami téged visszatart. Ő az, aki felhívja a figyelmedet önmagadra, hogy végre megváltoztathasd az életed. Az igazi lelki társ valószínűleg a legfontosabb személy, akivel csak összehoz az élet, mert ő az, aki ledönti a saját magad emelte falakat, és életre pofoz. De hogy örökre vele maradj? Á! Az túl fájdalmas lenne. A lelki társak csak annyi időre tűnnek fel az életedben, amíg rá nem világítanak a személyiséged egy újabb árnyoldalára, aztán eltűnnek.

Elizabeth Gilbert: Ízek, imák, szerelmek

 

A szerelem a legelvetemültebb gyilkos a világon: akkor is végez az áldozattal, ha megérinti, és akkor is, ha nem.

Lauren Oliver: Delírium

 

Az jut eszembe, amikor Magda és én először beszéltünk egymással. Még a Rutgers Egyetemen. Együtt vártuk az E-buszt a George Streeten. Magda lilában volt. Mindenféle lila volt rajta. Különböző árnyalatok. Ekkor értettem meg, hogy vége. Amikor az ember az elejére gondol, akkor van vége.

Junot Díaz: Így veszíted el

 

Néha úgy érzem, az emberi szív is csak afféle polc. Ha túl sokat pakolnak rá, valami óhatatlanul leesik, aztán szedegethetjük össze az összetört darabkákat.
Jodi Picoult: Házirend

 

És a szerelmek egymásra íródnak, mindig ugyanoda, ugyanarra a sorra, és a másik nem látszik.

Grecsó Krisztián: Megyek utánad

 

A szerelem félelmetes – állandóan változik, és bármikor vége lehet. Ez a kockázat vele jár. És mégsem akarok félni többé. Bátor akarok lenni.

Jenny Han: A fiúknak, akiket valaha szerettem

 

 

KI A SZENT KALÁCSNAK KÉPZELED MAGAD, NICK? Lehet, hogy szupermodell vagy, és gyönyörű, sármos és cuki meg vicces, de akkor is csak egy fiú vagy! Csak egy fiú vagy, én pedig csak egy lány, és minden alkalommal, amikor levegőt veszek, olyan molekulák jutnak a szervezetembe, amelyek egykor dinoszauruszokhoz tartoztak, ami azt jelenti, hogy RÉSZBEN DINOSZAURUSZ VAGYOK, NAGY VALÓSZÍNŰSÉG SZERINT T-REX, ÚGYHOGY NEM BÁNHATSZ ÍGY VELEM!

Holly Smale: A lány, aki mindig mindent félreért

 

 

Please reload