Miért kell a fiúknak is kemény csajokról olvasnia?

08/24/2016

Na jó, nem kell. De mégis csak jó lenne. Mert miközben a Young Adult-regények 44%-át férfi írja, és a műfajba tartozó könyvek főszereplőinek csak a 36%-a lány (forrás: itt), tehát elég erős a tesztoszteron-dominancia,mégis szinte minden Young Adult-könyvet csak a lányok olvasnak. A lányokít érdeklik a fiú elbeszélővel operáló regények is, fordítva viszont nem igaz az állítás: azt a kevés kamasz fiút, aki olvas, szinte biztos, hogy csak fiú hősök érdeklik.

 

Pár hete a vonaton egy ismeretlen férfival beszélgettem könyvekről (is), mire egy idő után kiderült, hogy az illető nem olvas nőktől. Semmit. Szándékosan. Mert nem az ő ízlése a női szemszög. Vérnyomáscsökkentő tabletta és hosszas győzködés sem segített, a vonatról leszállva pedig elváltak útjaink, de elhatároztam: ezt nem fogom szó nélkül hagyni.

„A lányos szemszög lányoknak való”

Ha 2016-ban emberek szerint értékképző tényező, hogy valami „lányos” vagy „fiús” akkor tényleg szeretnék elbeszélgetni Darwinnal. Mi lenne, ha az emberek nem ismernék ezeket a jelzőket? Mi lenne, ha miután valamit elolvastunk valamit, egyszerűen csak megállapítanánk, hogy tetszett-e vagy sem, elérte-e a kívánt hatást vagy nem és vége. Mi lenne, ha nem azzal foglalkoznának, hogy a szerző milyen nemű, a célkorosztály milyen réteg, blabla-bla? Olvass. Azt. Amit. Szeretnél. Ennyi.

 

Vajon Kármán József mit szólna mindehhez, ha ma élne? Mivel a Fanni hagyományai című regényét női szemszögből írta meg 1794-ben, és a történet fő szála egy szerelmi csalódás, ha ma jelenne meg a könyve, tuti elkönyvelnék női regénynek, és szegény József kapna egy álnevet is (mondjuk: Kármán Jolán). Ma mégis a férfidominanciájú magyar irodalmi kánonunk részeként tekintünk a műre. Akkor most mi is van? A Fannit megvédi a múlt patinája, de egy hasonló témájú, női főszereplős könyvet már nem fog kezébe mai fiú/férfi?

Ha ezen túlléptünk, jöhet a következő problémakör:

Férfiak heroizálása, nők tárgyiasítása

Nézzünk csak bele kicsit mélyebben csodás népmeséinkbe. Azokba a történetekbe, amelyeken a mai kamaszok is felnőttek, amelyek iránymutatóul szolgáltak arra vonatkozóan, hogyan működik az irodalom, milyen leosztott nemi szerepel léteznek. Megtanultuk, hogy férfiak a tett és az ész emberei, ők mentik meg a világot, fizikai erejükkel és/vagy éles elméjükkel, és megmentik persze a nőket is, akik a legtöbb tündérmesében vagy gonoszak (és nagyravágyóak) vagy gyámoltalanok (és passzívak) – arról nem is beszélve, hogy általában elcserélhetőek és/vagy megvásárolhatóak. Mint egy jó tarisznya. És persze fontos részlet az is, hogy minden pozitív hősnő jó háziasszony, a külseje pedig vonzó.

Azonban az utóbbi évszázad feminista törekvéseinek köszönhetően ma már olyan vagány, aktív, kőkemény és okos YA-hősnőink is vannak, mint Katniss Everdeen vagy Hermione Granger, akiknek bár mindenki ismeri a nevét, a belénk nevelt sémák miatt a legtöbb fiú mégis nehezen tekint rájuk úgy, mint a még jobban ismert férfihősökre, akiknek a történeteivel felnőtt. Nem is arról van szó, hogy azonosuljon velük, hanem hogy elfogadja őket egyenrangúként. És nem sokan veszik rá arra magukat, hogy ezt erőltessék, mert eleve lenézik, alacsonyabb rendűnek tekintik a lányfőszereplős könyveket (ahogy, természetesen és sajnos, a lányokat is lenézik).

Szóval a problémák megelőzését korábban kellene kezdeni. Olyan történeteken kellene nevelni a felnövekvő generációt, amely már nem tekinti a női nemet gyengébbnek és a férfit erősebbnek, magasztosabbnak. Lássuk be: nem mammutra vadászni járnak a mai dolgozó férfiak, a nők pedig nem a barlangban kevergetik a vadhús levest.

 

A mai tündérmesékben azt az ideális világot kellene megteremteni, amellyel nem táplálunk a gyerekekben az előítéleteket, sztereotípiákat és idejét múlt szerepeket. Az egyenlően prezentált férfi és női hősök megmenthetnék a világot. Másképp marad ez a szellemi sötétség, ahol még mindig hierarchiákban gondolkodunk, a nemük alapján ítéljük meg az embereket, és fiúként kizárjuk az életünkből a fél világot (bennük olyan remekművekkel, mint Az éhezők viadala-trilógia, A végzet ereklyéi-sorozat, Az Úr Sötét Anyagai-könyvek, vagy épp a Geek Girl-széria). 

Please reload