"Rosszul csináljátok!" – Kamaszok szólnak a mai felnőttekhez

Az alábbi könyvek gyakorlatilag az életem legfontosabb regényei. Az egyik az egész gyerekkoromat végigkísérte, és olyan rajongást hoz ki belőlem a mai napig, hogy olyat soha életemben nem éreztem még mással kapcsolatban. A másik, az egyik legelső regény, amit magamtól olvastam el, és azután kezdtem el a rendszeres olvasást. A harmadik, pedig az idei év kedvenc könyve nálam, és az volt az első regény, amit ráerőszakoltam az egész családra, mert nagyon érdekes és, hogy picit más szemszögből is nézzék a menekültválságot.

És hogy mi a közös mindháromban? Az, hogy a bennük szereplő kamaszokról kiderül, hogy sokkal helyesebben gondolkodnak a világról, a társadalmi berendezkedésről, a hatalomról, mint azok a felnőttek, akiknek beleszólása van a dolgokba.

J. K. Rowling: Harry Potter-sorozat

Tegnap a buszon elkezdtem nővérem egyik pszichológia könyvét olvasni, és abban találtam rá Edward de Bono pszichiáter soraira: azt mondja, hogy a Harry Potter-sorozat azért lett ennyire sikeres a fiatalok körében, mert a gyerekek, akiknek nincsen valódi befolyásuk, rajonganak az ötletért, hogy boszorkányság, varázsigék által hatalmuk lehet.

Edward de Bono

És ha ebbe belegondolunk, ez teljesen igaz, mivel egy tíz éves gyereknek, még ha igazat is mond, akkor sem mindig hisszük el azt, amit állít. Ilyen a társadalmi berendezkedésünk, és valószínűleg meg is van az oka annak, hogy a felnőttek nem hisznek a tizenéveseknek – például pontosan emlékszem én is, hogy mennyit hazudtam a felnőtteknek, csak azért hogy pár másodpercre rám figyeljenek és komolyan vegyenek. Igen, ezek általában orbitális nagy hazugságok voltak, de próbálkoztam.

James Dashner: Útvesztő-trilógia

Igen, megint fiatalok! De ez a trilógia máshogyan közelíti meg a fiatalokat. Nekem az első olvasás után az jött le, hogy az alap koncepciója az, hogy a fiatalok a jövő kulcsai. Mert csak gondoljatok bele: Dashner regényeiből az derül ki, hogy a felnőttekben nincs meg az a gén, aminek a segítségével túl tudnák élni a vírust, ezért egy csomó tizenévest bezárnak egy tisztásra, hogy elzárják őket a valódi világtól és megfigyeljék őket.

Janne Teller: Ha háború lenne nálunk

Janne Teller Semmi című könyve után, beleszerettem ebbe az írónőbe. Minden magyarul megjelent könyvét elolvastam, ez volt a legutolsó. A Ha háború lenne nálunk azt dolgozza fel, hogy mi lenne, ha Európában zajlanának a háborúk és mi szeretnénk Egyiptomba, Afrikába menekülni. Az írónő minden egyes kötetét átszabja kicsit arra az országra, ahol kiadják. És ami külön tetszik: a borító olyan, mind méretre, mind kinézettre, mint egy útlevél, zseniális!